Nahát, a Kispálon kívül eddig még nem igazán volt olyan zenekar, amely megmozgatott volna. Mármint arra gondolok, hogy johntravoltásat, buszon kapaszkodósat, csípőmozgásosat, földön gugolósat szerintem ezidáig még egyetlen zenekarral sem volt alkalmam megélni a Russkaja koncertig.

A hét bécsi igazán kitett magáért, a kisszínpadnál akkora porfelhőt csaptunk nekik, hogyha eleredt volna az eső, akkor sárdarabok hullottak volna az égből. Ennek egyik kellemetlen következménye, hogy még most is, ha fújom az orrom, a humusz mindenféle darabkája köszön vissza.

Titus Vadon még a koncert elején megadta a hangulatot, amikor magyarul köszöntötte a közönséget, hogy Kedves Közönség kivételes mutatványban lesz részük, vagy valami ilyesmi. Az első szám után, nem is kellett kérni, a közönség magától skandálta: RUS-SKA-JA, RUS-SKA-JA. A névadó lemezük szinte minden számát eljátszották, mi pedig alig győztünk ugrálni már a végéig. Arról nem is beszélve, hogy a koncert után a hangom átment Rod Stewartba. Feledhetetlen koncertélmény.

A szimpátiájukat fokozni (ha még lehetett hova fokozni) a végén tudták, amikor Titus közölte, hogy tojjunk bele a kapitalizmusba, és a feketén másolt CD-éiket vásároljuk meg inkább tőlük. Kell ennél több?

És még valami. A programmódosításokkal a szervezőknek sikerült elérniük, hogy két külföldi zenekar (Within Temptation és Russkaja) egy időben szóljon. Állítólag a Within Temptation is hatalmas koncertet adott. Ezzel pedig a Szegedi Ifjúsági Napok újkori történetét tekintve felnőttnek nyilváníttatik. Mégpedig azért, mert az a hely, ahol két külföldi jó koncert szól egy időben két helyen, az már nem „csak” egy vidéki rendezvény, hanem Magyarország legélhetőbb fesztiválja - ahogy a Magna C L mondta.

Update: Íme egy videoízesítő a koncertől: