A legutóbbi Szírekben írta, hogy a jövő heti poszt kimarad, mivel jól… de legalábbis megérdemelt nyaralásom töltöm. Jobban mondva töltöttem, mivel már hazaértem. Ausztria, Bajorország, Liechtenstein és Svájc várt rám, míg sokatokat az Efott és a Hegyalja szórakoztatott. Szóval megvolt a buszos Tehénfölde, mostanra már nagyjából ki is aludtam magam (értsd: nem folyik a nyálam, amikor ismerős ágyban alszom).
(a képen Bajorország)
Sikerült kb. minden pénzt elköltenem, amit vittem, pedig nem vittem keveset. Maradt vagy 10€ és negyvenvalamennyi a frank váltópénzéből (hogy ejtik azt? Az egyszerűség kedvéért csak rúpiának mondtam odakinn).
(A Sasfészek és a látványa)
Ami egyértelmű, hogy Svájcról kialakított korábbi véleményem egyenlő azzal, amit Ausztriáról gondoltam. Ausztria pedig egy fokkal gyengébb, mint gondoltam. Németekről nem tudok nyilatkozni, mert azt csak buszból láttam + Hitler Sasfészkét, azt is Jamaicás pólóban (csakazértis). Viszont Liechtenstein pont azt adta, amire vártam, de ennek az is az oka, hogy utazás előtt bőven utánaolvastam és néztem képeket. Jó lenne ott egy hétvégi ház, vagy valami kúria… Ott sem lehet fenékig tejfel, a Rolex boltok előtt (mert több is van, közvetlenül a Swarowski boltok mellett) biztonsági őrök állnak, akik nem engedik fényképezni a kirakatot.
(A vaduzi szobrok őrültek, és ez csak egy példa)
(a liechtensteini herceg vára - még mindig ott lakik a szegény)
Az is biztos, hogyha legközelebb Svájcba megyek, akkor nem akarok több hegyet látni - kiújult a hegycsömöröm -, a városokra vagyok kíváncsi. Luzernen, Zermaton, Interlakenen és Bernen kívül nem láttam mást. A középső kettőt is csak kutyafuttában. Nem mintha Luzern és Bern felfedezésére túl sok idő jutott volna. Bernben a szabadprogram kb. 1 óra hossza volt, ami arra volt elegendő, hogy bevessem magam a helyi CBA, a Migros (az egyszerűség kedvéért Milagrosz) csokiosztályára. Na meg arra, hogy lemenjek a kijelölt turistaútvonalról és kiderüljön mindaz, amit Svájcról írtam korábban (+büdös utcák, rendezetlen utak, viszont rendezett kertes erkélyek!), de közel hasonló élményem volt Luzernben is. Viszont láttam Bernben vagy három svájci homelesst!!! És tudjátok mit!? Mosolyogtak! Furák is voltak, mert nem homeless svájcit nem nagyon láttam mosolyogni, hát még nevetni. Már csak ezért sem élnék ott. Nem mellesleg érdekes, hogy az ottani csecse-becse boltokban ugyanúgy kínaiak dolgoznak, mint itt, csak ők folyékonyan beszélnek németül, franciául vagy olaszul és angolul.
(Az első két kép Bern, a panelszerű épületeivel és a rendben tartott erkélyeivel, a harmadik kép pedig a híres luzerni híd)
Az időjárás szerencsére rendben volt, az utolsó két napon ijesztett ránk az eső. A Luzern feletti Pilátus hegyre felhőben és esőben mentünk fel, és a tetején is ugyanaz volt a helyzet (istenien elköltött kb. 60 Frank:) ). Illetve másnap volt igazán rossz, Innsbruckot szakadó esőben néztük meg, így igencsak szaladva lett megnézve a város, de az osztrák eső lemosta a cipőmet (és zoknimat), nekem legalább nem kellett.
(A fenti képen látszik, hogy mit lehetett látni a Luzern feletti Pilátus hegyen, az alsó két kép pedig már Ausztria, azon belül is Innsbruck)
Hát a busz olyan volt, mint általában a buszok: nem is jó, de nem is rossz. Hazafele havasesőben indultunk Axamsból (ott volt az osztrák szállás), mondtam is, hogy akkor most tényleg eljött az ideje, hogy hazahúzzunk mint a vadlibák.
Ja, tudjátok, hogy ki volt Hoffer András (Andreas Hoffer)? NEM ÉR A NETEN UTÁNANÉZNI! Ezzel a csávóval álmodtunk is már az idegenvezetőnknek köszönhetően. Ezt leszámítva egyébként rendben volt a csóka és természetesen az út is.
Íme még egy kis ízelítő:
Friss hozzászólások