Nem értek a fizikához. Konkrétan az volt az egyik legnehezebb tantárgy, amit valaha is végig kellett csinálnom általános iskolában és gimnáziumban. Ugyanakkor ha a hangra és a fényre került a sor a tananyagban, akkor többnyire a legjobbak közé tartoztam.
A SZIN „hangfizikája” pedig egyáltalán nem nehéz. A Partfürdő a nevéből kifolyólag víz mellett van. A víz jobban vezeti a hangot. Másrészt a folyóparton pedig igen sűrűn fúj a szél. Ezért fordulhatott elő, hogy míg tavaly a SZIN egyik napján Tápén (a városközponthoz képest észak, északnyugat) mondták hangosnak a fesztivált, addig a következő napon Tápén azt hitték, hogy vége van a fesztiválnak, mert semmit sem hallottak belőle, viszont Alsóvárosban (a városközponthoz képest dél, délnyugat) érezték hangosnak a zenét. Ezzel egyidőben mindkét nap a határértéken belül mérték a fesztivál hangosítását. Ezt nevezik úgy, hogy pszichoakusztikailag zavaró, azaz egy koncert, egy fesztivál, egy nyílt téren megrendezésre kerülő esemény is zavarhatja a közelben lakókat, még akkor is, ha a zaja nem lép át semmilyen határértéket. (Egy kicsit hasonlít ez az egész ahhoz, amikor a tévében a reklám hangosabban szól, mint maga a műsor – a zajszint megegyezik, csak más frekvenciában szól.)
Nem is kell mondani, a fő bűnös a mélyhang vagy leánykori nevén a basszus, amely egy normál színpadi kialakítás esetben valahogy így terjed:

A két pötty a mélynyomó(k) egy random koncerten. Minél világosabb annál hangosabban hallani, minél kékebb annál csendesebben hallani. Általában a színpad két oldalára szokták elhelyezni a nyomókat és látható, hogy egy középső részt kivéve, ahol jóformán kioltják egymást, a tér minden irányába irányítatlanul terjed a hang, azaz szennyezik a teret, sok hang „elvész a levegőben” és valahol a városban köt ki.
A szervezők ezen akarnak változtatni az idén, 12-13 millió forintot költenek a passzív és az aktív zajcsillapításra, amely pénz legnagyobb részét a Nagyszínpad, a Pepsi Színpad a Borsodi Malátabár és a Party Aréna emésztik fel. A Silent Disco pedig önmagában csendes bulit jelent, tehát annak a zajával szerencsére nem kell különösebben foglalkozni.
A fentiek alapján az aktív zajszintcsökkentés egyik eleme a mély hangok kordában tartása lesz. A fenti képpel ellentétben az idén a Szegedi Ifjúsági Napokon több mélynyomót használnak majd, de nem azért, hogy hangosabbak legyenek a város számára a koncertek, hanem azért, hogy irányítsák a basszust. A nyomók ívesen lesznek elhelyezve, de nem néz majd mindegyik egy irányba. Különböző fokokban lesznek elforgatva, hogy az elkószálni szándékozó mélyhangokat kordában tartsák. Azaz valahogy így fog kinézni:

Ez végeredményben annyit tesz, hogy az előző ábrához képest irányítottabb mélyhangot kapnak, amely a színpad előtt marad, kevesebb hang kószál el. Valamint magán a színpadon, a zenészeknek is csökkenteni lehet a zajt, jobban hallhatják a saját monitorukat.
Ugyanezt a rendszert próbálták ki Budapest szívében, a Népstadion kerti Star Gardenben. Ott működött.
Friss hozzászólások