Lassan mondom, hátha akkor nem remeg annyira a hangom: az idei SZIN-en fellép a Europe. Igen, az a Europe.
Bár a vélemények a SZINblog szerzőinek soraiban is szélsőséges eloszlást mutatnak (a hisztérikus röhögéstől az őszinte értetlenkedéssel vegyes dühöngésig), tagadhatatlan, hogy Joey Tempest (született Rolf Magnus Joakim Larsson) zenekara legalább egy zenei mérföldkövet levert a rock'n'roll útja mellé, amit mindenki egyként képes felismerni. Türü-tű-tű, türü-tüttütű, türü-tű-tű, türü-tüttü-tüttü-tű (etc.)
Íme az alapképlet: végy maroknyi svéd glam rockert a nyolcvanas évek elején, adj hozzá nagy adag dauervizet, hidrogén peroxidot, adj a szájukba egy olyan világsikert, amit a Sláger Rádió végnapjaiban is csak buzgó elnézéseket kérve lehetett lejátszani, és nézd végig, ahogyan a kilencvenes évekre elvesznek a süllyesztőben, hogy aztán az ezredfordulót követően élőhalottként visszatérjenek!
A svéd glam rock banda 1979-ben Force néven alakult meg, majd az 1980-as évek derekáig mérsékelt sikereket ért el a pubertás terheit nyögő tinilányok hálószobáiban nemzeti keretek között. 1986-ban jelent meg a Final Countdown album, ami egyrészt világsikerhez, másrészt John Norumnak, a zenekar gitárosának kilépéséhez vezetett. [Norum érdemei között szerepel többek között, hogy 1) együtt ünnepli születésnapját Mandrake-kel, 2) a legjobbkor hagyta ott a Europe-ot arra hivatkozva, hogy elege van a rágógumi-popból, meg a spandexes imázsból, és 3) feleségül vette a svéd hardrock legdögösebb gitárhősnőjét, a két éve rákban elunyt Michelle Meldrum-ot.]
1992-ig a zenekar a Final Countdown-ra hajazó, billenytűközpontú, fröccsöntött dalokat pakolt az asztalra, aztán a tagok szétszéledtek mindenféle projektekbe, és a Europe több, mint egy évtizedes, dicstelen kómába zuhant.
A feltámadás 2004-ben jött el a Start from the Dark albummal, ami már egy hallgatóbarát, rockosabb irányvonalat képviselt - a jelek szerint ezen a csapásvonalon halad a zenekar a mai napig. A svéd Edda Művek legutóbbi albuma - sorban a nyolcadik - a Last Look on Eden (címadó dalért klikk!) 2009 szeptemberében jelent meg, ezzel turnézik most a zenekar. Tempest-ék az új lemezt modern retro rock-ként címkézték fel, ami (többszöri hallgatás után) e sorok írója számára csak egy újabb kellemesen semmitmondó kifejezés a felejthető, jellegtelen háttérrockra. (Persze e sorok szerzője fikarcnyit sem ért a glam rock szcéna finomságaihoz.) A fejlődés minden esetre tagadhatatlan, csak mintegy húszévnyi késést regisztrálhatunk.
Friss hozzászólások