Ahogyan a Szegedi Ifjúsági Napok is évről-évre arculatot váltott, a mi kis nem hivatalos blogunk is igyekezett megújulni. Adózzunk most néhány percnyi mély áhítattal az elmúlt évek design-jai előtt, és gondoljunk hálával azokra a pixelgyári munkásokra, akiknek verejtékes munkája ily' csinos csomagolást adott a lenyűgöző tartalomnak!
2006
Első évünk a Blogteren indult - az akkori design a SZIN szervezőinek, és a Blogter gépészeinek kooperációjából alakult ki. Lágy minimalizmus, erős branding, lelkes amatőr bloggerek - azok voltak a szép idők!
2007
A 2007-es évben (szintén a Blogteren) még mindig a fesztivál arculati elemeit használtuk, és a sablon akkori méretre szabásáért is a Blogter helyi erői voltak felelősek. Tiszai látkép belvárosi híddal, dómmal, tengerparti milliő (lásd: tengeri csillag), sátorból előpöndörödő, csillogó tekintetű ember-nőstény, homokba szúrt gitár - kis magyar Baywatch. Jobbra a fesztivál akkori arca, Badár Sándor rajz-mása villáz.
2008
A harmadik év abszolút fordulópont volt a blog életében. Egyrészt elindítottuk támadásunkat a Blog.hu-n is, másrészt a design, és a stíluslap összefércelése egyaránt az én ördögi kezeimbe került (muhaha). A 2008-as koncepcióban nem követtük szolgai módon a fesztivál főoldalának arculatát, csak két kulcspontot követtünk: a vörös és fekete színek használatát, és a könnyes tekintetű nosztalgiázást (lásd: retro). Így került a képre/képbe a jó öreg magnókazetta, és néhány grunge effekt. A fesztivál mottóját ("Szabadság, szerelem, zene") kicsit módosítottuk saját igényeinknek megfelelően "Szabadság + szerelem + blog"-ra. (Hosszú, fájdalmas szülés volt rávarrni a ruhát mindkét oldalra, de végső soron azt hiszem, megérte a fáradságot.)
2009
A 2009-es év koncepciója a gyepre, meg a zöld életérzésre épült. Ennek fényében zsíros füveket tettünk a fej- és láblécbe, hadd fotoszintetizáljanak kedvükre. Ebben az évben kezdtünk el játszadozni a Twitterrel, meg a Facebookkal is, és jó kisdobosként/cserkészként/buddhistaként igyekeztünk is integrálni minden szembejövő applikációt az oldalsávba.
Mivel az volt a cél, hogy a fesztiválszezon után is lélegeztető gépen tartsuk a blogot, volt egy őszi kiadásunk is, ami aztán ugyanazzal a szomorkás-esős-avaros arccal vészelte át a telet, és a tavaszt is. (Eredetileg készült volna minden évszakra más arculat, de rádöbbentem, hogy nekem van egy állásom is, ahol dolgozni is kellene. A munka pedig nem csak nemesít, de fáraszt is. Már ha jól csinálják.) Bárhogyan alakuljon is a blog sorsa, az már biztos, hogy ez az utolsó olyan design, amit még a Blogteren is alkalmaztunk. A könnyes búcsút követően memento jelleggel ezt hagyjuk magunk után az SZINblog eredeti lakhelyén. (Most pedig elmorzsolok egy könnycseppet, és iszom egyet az egészségünkre.)
2010
Idén lejöttünk a fűről, és a papírra koncentrálunk. (Az implicit olvasat rátok tartozik - mi jó fiúk/lányok vagyunk.) A zöld fesztivál jelleget az újrahasznosított papír alapkoncepciójával igyekeztünk tükrözni, és az alapötlethez aztán már sorban kapcsolódott a spirálos lapszél, a Post It, a kávéfolt, a matrica, a kézírás, etc. Először döntöttünk úgy, hogy nem foglalkozunk azon olvasók igényeivel, akik 2010-ben még 800x600-as felbontásban bámulnak a netre, és az eddigieknél szélesebb oldaltervet dolgoztunk ki.
Fotók
Ha már a látványról esett szó, hadd mondjak ezúton is köszönetet a blog szerkesztőinek nevében azoknak a fotósoknak, akik az elmúlt években (és remélhetőleg idén is) szorgosan kattintgattak a fesztiválon! 2006-ban Bergab, 2007-ben Bigyó, 2008-2009-ben pedig Borsó és Dani volt hű lencsehordozónk. Munkájuk gyümölcsét megtekinthetitek az oldalsávban halmozódó galériákban. És persze örök hála mindazoknak, akik saját fotóikkal gyarapították (vagy fogják gyarapítani) a fesztivál-élmények tárát. Köszi, köszi.
Friss hozzászólások