Régi tartozásunkat törlesztjük most azzal, hogy A Láma Dalaival készült e-mail interjút közlünk. Aki hülyeségeket kérdez: Mandrake. Aki okosságokat válaszol: Bíró Zoltán, a zenekar dobosa. (Ezúton is málhás köszönet mindenért!) Vágatlanul, leplezetlenül, jól. Olvassátok, mert az olvasás nemesít! Szcéna, SKAlma, köpönyeg...
K: Ahogy azt a Belgä is elregélte: "újságíró kérdezi, honnan a név /.../ mindenki kérdezi, honnan a név"? Tényleg, honnan is?
V: Há’ ja, ez az első dolog, amit megkérdeznek tőlünk… Kérlekszépen, egyszer egy kocsmázás alkalmával pár bár nyomással a fejünkben bohóckodtunk, és egy szójáték eredménye lett a Láma Dalai név, ami elé még odabiggyesztettünk egy „A”-t, poénból. Ez később az internetes oldalakon – az ábécés sorrendek miatt – még előnyünkre is vált. :) Egyébként ez annyira sz@arul hangzott, hogy megtartottuk, de jobbnak csengett, mint az előző neveink, amiket havonta változtattunk: Rovarock, Para-stoke, Gyuri és a Férgek, stb... :) Egyébként talán bejött a dolog, mert általában röhögnek a nevünkön és így meg is jegyzik azt.
K: A honlapotok kissé szűkösen méri a csapat őstörténetét. Amennyire tudom, a jelenlegi hat fős felállásból négy tag is ugyanabban az ifjúsági fúvószenekarban (Kiskunfélegyházi Koncertfúvós Zenekar) játszott/játszik(?). Mikor döntöttetek úgy,hogy ti valami mást/többet is szeretnétek csinálni együtt?
V: Kezdjem az Ősrobbanástól? :)
Nos: Buchholcz Gyuri csinálni akart egy zenekart Félegyházán és embereket keresett hozzá. Ismertük már, mert mi is megfordultunk más zenekarokban, a város meg nem túl nagy, így kis átalakulás után a következő felállás lett belőle: gitár: Buchholcz Gyuri, ének: Vereb Jani, bassz: Seres Zoli, szaxofon: Csányi Lacika, dob: Bíró Zoltán. És igen, Lacika, Jani, meg én a helyi Koncertfúvós Zenekarból ismertük egymást. Ők fúvósok, én meg ütős voltam ott. Meg lett a név is, így ez a felállás tekinthető az ős A Láma Dalainak. Ez emlékeink szerint 2000 szeptemberére tehető – b@szki jövőre 10 évesek leszünk!
Aztán Gyuri kiszállt a zenekarból (2004), helyette Süveges Szilárd lett a gitáros, akit ugyancsak a fúvószenekarból ismerünk. Majd ő is kilépett (2006), a helyére Kurgyis Atti került a gitár posztra, aztán meg plusz fúvósnak beállt hozzánk trombitálni Földi „Cuci” Jácint (2007), akivel ugyancsak a fúvósokból ismerjük egymást... :) A legutolsó váltás 2008 legelején történ: Seres Zoli helyett Szurmik Csabi barátunk jött basszusgitározni a zenekarba.
Így A Láma Dalai manapság, majd’ két éve:
- Vereb János – ének, harsona
- Kurgyis Attila – gitár, vokál
- Csányi László – szaxofon, vokál
- Földi Jácint – trombita
- Szurmik Csaba – basszusgitár
- Bíró Zoltán – dob
Sokan klasszikus, zenét, klasszikus, zeneiskolai alapokat tanultunk (tanulunk), ami a mai napig hasznos dolog, de régóta foglalkoztunk majd’ mindannyian könnyűzenével is.
K: Elsősorban reggae/ska zenekarként vagytok ismeretesek. Ez a stílus volt a közös pont, vagy csak szeretettek volna együtt zenélni, és később alakult ki az irány? És különben is, hogyan jut el féltucat közép-európai, fehér középosztálybeli srác odáig, hogy reggae/ska zenét csináljon? Mi az ami ebben a stílusban megfogott benneteket?
V: Hát ez a reggae/ska dolog már nem igazán állja meg a helyét. Elég hibrid zenét játszunk manapság, amiben azért nagyrészt szerepelnek reggae-s elemek, ska, de van benne rock és egyéb más is.
Eleinte sima rockzenét játszottunk, az ős felállásban, amit szaxofonnal színeztünk, és mivel a szaxofon adott volt és én nagy reggae/ska-rajongó voltam, felvetettem, mi lenne, ha. Úgyhogy született sok ska szám, de mondjuk inkább ska-punknak, mert rockosabb, butább volt, mint a ska-nak bármely más ága. Aztán próbálkoztunk autentikusabb reggae, vagy ska zenével is, de rájöttünk, hogy nem áll jól nekünk, nem tudjuk úgy visszaadni, ahogy kéne, úgyhogy leszoktunk a műfaji meghatározásokról is, vagyis ha kérdezik, akkor a „reggae & roll” címkével látjuk el magunkat. :)
Asszem amióta ez a felállás van, azóta már tetten érhető a saját stílusunk a zenénkben, kezd kialakulni, valami, amiről ránk lehet ismerni. Persze ez függ attól, hogy épp milyen zenét hallgatunk, milyen hatások érnek minket. Na meg persze a tagok ízlésétől is, ami elég széles skálán mozog: sok reggae-t, ska-t, jazz-t, hallgatunk, de kőkemény hard-core, punk, metál zenéktől kezdve a klasszikusig minden játszik nálunk egyébként.
K: Vannak közös nagy hazai, vagy nemzetközi kedvencek? Ki/mi inspirál benneteket?
V: Minden tag más-más műfajt részesít előnyben, de azért ezek valahol összeérnek olyan pontokon, amit mindenki kedvel, ilyen pl. a reggae, ska, jazz és ezek keverékei. A turnébuszban nincs verekedés azon, hogy mit hallgassunk. :)
K: Másnak egy életre elég tehetségkutatót és fesztivált végigküzdöttetek már (a teljesség igénye nélkül: Wan2 Tehetségkutató, VIVA Tehetségvadászat, Fringe Fesztivál, Azfeszt, Pop-Rock Géniusz tehetségkutató, Peron Music tehetségkutató, a Szegedi Tudományegyetem tehetségkutatója [SZTEhetetségkutató]), nem is elhanyagolható eredményekkel. Kezd beérni a befektetett munka?
V: Há’ nézd, vannak olyan tehetségkutatók, amikről nagyon pozitív hangulatban távoztunk, mert mondjuk jó kritikát kaptunk, megnyertük, vagy olyan arcok ültek a zsűriben, akiket tisztelünk és jó véleménnyel voltak rólunk, de ez a mai tehetségkutatózás már nem az, ami pölö a’80-as évekig a „Ki mit tud?” volt. Rengeteg ilyen rendezvényen indultunk és nagyképűség nélkül, nyertünk egy kazal díjat, helyezést, de az a tanulság, hogy az esetek 70%-ában nem komoly rendezvények ezek. Valószínűleg van erre fordítható támogatásuk, amit el kell lőni és megrendez(get)ik, az ilyen eseményeket. Előfordult már többször az is, hogy a beígért díj nem jött meg, nem kaptuk meg, vagy kiderült, hogy kamu volt egy csomó dolog. Na, azért volt egy-két rangosabb esemény is, ami profi munka volt, profi arcokkal, úgyhogy nagy tisztelet a kivételnek!
A tehetségkutatózás eredményeképpen jutottunk ki több fesztiválra is (WAN2, Hegyalja 2X, SZIN), kapcsolatokat építettünk ismertebb, befolyásosabb emberekkel, tehát azért van eredménye ennek is.
K: Három demon már túl vagytok (Ska Demo [2004], Sziget [2007], Baleset [2008]) és a napokban rögzítitek első stúdióalbumotokat. Mennyire komolyak a terveitek a zenei pályán?
V: Az, hogy mennyire lesz ebből komolyabb produkció, az rajtunk nem fog múlni, de ez sok mindentől függ.
A most készülő lemezen úgy fogunk szólni, olyan anyag lesz, ami mostanság jellemző ránk, és sokat várunk tőle. 12 szám lesz rajta, 8 újonnan felvett szám, amiben vadonatúj, még nem hallott számok is lesznek, meg egy feldolgozás, plusz a „Baleset!” című demó négy száma átkeverve. (A "Baleset" demón található az alábbi klipnóta, a Tejföl kiflivel. - MNDRK)
K: Milyen a hazai reggae/ska biznisz? Sokszereplős, színes/gazdag, szeretetteljes, profitábilis, vagy szűkös, belterjes, ellenséges, böjtölős?
V: A rétegzenei mivolta miatt (mondjuk manapság egyre populárisabb ez a mondakör is) talán belterjes a kör, de egyáltalán nem ellenséges. Jóba’ vagyunk a reggae-ska szcéna hazai, esetleg ismertebb képviselőivel is. Ismernek minket, viszont, mi mindenhonnan kilógunk a stílusunk miatt, így túl sok együttműködést nem tudunk megejteni, de azért többször volt már erre is példa. Vannak jó cimboráink ezekben a zenekarokban, akikkel mondjuk egy fesztiválon összefutva letolunk egy-két sört, meg megcsapkodjuk egymás vállát! :)
K: Hogyan viszonyul a közvetlen környezetetek (elsősorban barátnők/feleségek/család) a zajiparhoz? Tűrik / tiltják / támogatják?
V: Nézd, ha a lányokat vesszük, azért elég toleráns teremtés kell ahhoz, hogy elviselje, hogy adott esetben előnyt élvez a zenekar vele szemben, vagy hajnalban érsz haza hétvégén, és a vasárnapi program kilőve. Fontos, hogy szeresse, amit csinálsz, büszke legyen rád, vagy a produkciódra… Azért létezik ilyen csaj! ;) Viszont az ilyen lány meg is van bőven becsülve, elhiheted!
K: Mi lenne az abszolút karrier-csúcs?
V: Hát magyarországi viszonylatban nem tudom, hogy miről beszélhetünk, de azért egy országos ismertség, szereplések, sok koncert, nyáron fesztiválokon jó műsoridőben játszani nagyon zsír lenne! Merem remélni, hogy mostanában efelé tartunk! Első lépésnek megteszi ez, aztán jöhet a Wembley! :)
A Láma Dalai - a tervek szerint - augusztus 28-án, szombaton 16:00-tól játszik a SZIN színpadon.
Friss hozzászólások