A felemásra sikeredett -1. nap után (némi nátha, és kevés alkohol) végre túlvagyok a 0. nap első koncertjein is.

Az első a sorban a Nyuszi volt, akik itt búcsúztak tőlunk, és ha hinni lehet a Myspace oldaluknak The Somepeople néven élednek újjá. A zenéjük a megszokott volt, de a majdnem négy órai koncertkezdésnek megvan az az átka, hogy alig vannak a színpad előtt. A Szinezd újra számuk alatt megszámoltam, összesen tizenkilencen (19!) + a Szote sátor személyzete, + a keverőpultos és haverjai SZIN Tiszacipőben. Szóval rossz ezt így kimondani, de igencsak felemásra sikeredett a búcsú. Tehát vége van, amíg tart az átállás, addig is tessék letölteni és hallgatni az új dalaikat.

A másik koncert a Superbutt volt, akik annak ellenére, hogy először(?) voltak a SZINen, nem kellett túl sok idő, hogy megszokják a hangulatot. A délutáni kezdés ellenére egész sokan verődtek össze a kisszínpad előtt. Megvolt a kötelező fej, ill. hajrázás, gugolás, némi hörgés, de torokból éneklés mindenképp. Tehát jó volt, hozták a kötelezőt. Annál kevésbé az a rózsaszín felsőbe és buggyos nadrágba öltözött "szép vagyok" lány, aki prezentálta, hogy mit is jelent a parishiltoni pogó a kétezres évek végén: kérd meg barátodat, hogy fogja meg a söröd, menj be a marcona fiúk közé és a körmöd hegyével tartsad távol őket, nehogy a Martensszel rátapossanak a divatcipődra. Ez azért odavágott.

A rocknap jegyében lesz ma még Blind Myself, Depi, TCS, illetve Belmondo és az általam nagyon várt Vad Fruttik. Rem. sikerül sokat teljesíteni ebből a sorból.